2017. november 23., csütörtök

Utolsó vacsora – magyarázó jegyzetekkel





Oko-sokk



Máté 26

17A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el? A kovásztalan kenyerek ünnepe az Egyiptomból való szabadulás ünnepe. A 10. csapás alkalmával a zsidók bárányvérrel bekenték az ajtófélfát, és így a pusztító angyal nem ment be hozzájuk, csak az egyiptomiakhoz. Nem véletlen, hogy Jézus ezt az ünnepet választotta az áldozatához: Ő az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. 18Ő ezt válaszolta: Menjetek a városba egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a páskavacsorát tanítványaimmal. 19A tanítványok úgy tettek, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a páskavacsorát. Jézus Úr, és úgy is viselkedik: mindent tud előre.
20Amikor beesteledett, asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal. 21Miközben ettek, így szólt: Bizony mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem. 22Ekkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték kérdezni tőle: Talán csak nem én vagyok az, Uram? 23Ő pedig így válaszolt: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. Itt csodálkozhatunk: miért nem tudták a tanítványok, hogy ki árulja el, amikor itt világosan megmondta Jézus? Azért, mert egy terítő körül feküdtek az akkori szokások szerint, és csak a mellette lévők hallották, amit mondott. 24Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik. Az Emberfia egy ószövetségi kifejezés és a Messiásra, vagyis Jézusra vonatkozik. Jézus tudta, hogy meg fog halni, és ezt vállalta is, de attól még Júdás árulása nagyon nagy bűn. 25Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Ő azt felelte neki: Te mondtad.
26Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! 27Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, 28mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.. A katolikusok ezt szó szerint veszik, és azt mondják, hogy az ostya, amit a pap felemel, tényleg Jézus testévé változik át és a bor Jézus vérévé. Mi reformátusok úgy hisszük, hogy ez egy jelkép, és Jézus hit által van jelen az úrvacsorában. 29De mondom nektek, nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában.
30Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. 31Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.” 32De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába. 33Ekkor Péter így szólt hozzá: Ha mindenki megbotránkozik is benned, én soha meg nem botránkozom. Péter komolyan gondolta, amit mondott, mert nagyon szerette Jézust, és nagyon hirtelen természetű volt. Meg akarta védeni Jézust. 34Jézus ezt mondta neki: Bizony mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem. 35Péter így válaszolt: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is. Jézus jobban ismerte Pétert és a többi tanítványt, mint ők saját magukat. Tudta, hogy félteni fogják az életüket, és ezért el fogják Őt hagyni akkor is, ha nem akarják. Ezért tért meg később Péter, amikor Jézus ránézett a főpap udvarán, mert belátta, hogy Jézusnak volt igaza, és hogy ő nem tudott bátor lenni, mert gyenge, bűnös ember.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése